WAP ON
Budapest délnyugati csücskében, elhagyott romterületen, kissé terepszint felett találod a 275 milliliteres (kb. 10*10*6 cm) négyfülű geoládát. Kétökölnyi kő takarja.
WAP OFF

Megközelítés
1. útvonal, veszélyforrás: beláthatatlan útkanyarulatban nagy sebességgel érkező járművek. Ez a legközelebbi parkolási lehetőség  N 47° 26,400' E 19° 0,501' [GCKANA+1PARKOLO]. Innen a Z jelzés mentén nyugat felé indulva átkelsz a Balatoni út úttestjén, majd itt  N 47° 26,405' E 19° 0,465' [GCKANA+1LETERES] felkapaszkodsz a meredek ösvényen a platóra.
2. útvonal, veszélyforrás: kóborkutyák, kétes elemek. Itt a Shell-kútnál tudsz parkolni  N 47° 26,157' E 19° 0,371' [GCKANA+2PARKOLO]. Innen ÉÉK-re indulsz, majd balra fordulsz az Erdő utcán és jobbra a Fenyves utcán: így jutsz el az egykori bejáratig.

Bevezető
Budapest délnyugati határán a Balatoni út cikkcakkja kis platót ölel körül, amely egykor Kána község kolostorának adott otthont - ide hívlak ezzel a rejtéssel.

Kána és Kána
A láda eredeti rejtője így ír:
"Általános iskolás koromban, a történelem órák alatt rendszeresen a Történelem atlasz utolsó oldalát böngésztem, ha emlékeztek rá ott volt Budapest és környékének térképei különböző korokban. Itt láttam a középkortól jelölve egy Kána nevü kis települést és apátságot. Ez számomra nagyon érdekes volt, mivel a vezeték nevem Kána. Elhatároztam, hogy egyszer végére járok ennek az ügynek. Nos ezt találtam:"

Kánai apátság romjai
- A Budától délre emelkedő Tétényi-fennsíkhoz észak felől csatlakozik a Kamaraerdő-nek hívott erdős terület. Legmagasabb pontja a 224 m magas Vadász-hegy (Jäger Berg). Tőle keletre, a régi Balatoni műút felső éles kanyarulata felé egy 202 méteres (érdekes, nekem a gps pontosan ezt mutatta) magaslat név nélkül szerepel a térképeken. Ezen a környéken a középkorban egy (bencés) apátság és egy hozzá tartozó falu feküdt. 1412-ben említettek még egy óbudai apácát, aki az itteni faluban született (BpLex.2 1: 639). A török korra a falu is, az apátság is elnéptelenedett. Az apátság címét, mint annyi más elenyészett apátságét, tovább is adományozzák (PRT. 12/B: 322). Az apátság térképi helyét l. a "Középkori települések Budapest területén" térképen (BpTört. 2. kötet melléklete). [294]
A szóban forgó apátság nevének olvasata sokáig bizonytalan volt. (Teljes bizonyosság ma sincs, mert nem őrződött meg folyamatosan, s a mai élő nyelvben nincs nyoma.) Az 1258. évi oklevél egyik kiadásában (MonStrig 1: 452) nyilvánvalóan téves olvasat a Kava a helyes Kana helyett. Ám a Káva olvasat gyökeret vert a bencés rend és általában a katolikus egyház névhasználatában, és még napjainkban is használatban van. 1988/89: "Kávai apátság romjai" (A Budai-hegység turistatérképe. 1: 30 000. Harmadik, javított kiadás). A Kána névalakot tette magáévá Györffy (BpTört. 1: 318), Zolnai László (Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp., 19752. 46, 47) és a BpLex.2 (1: 639). Györffy történeti földrajzában (4: 571) Kán(y)a a címszó. Így érvel: "Kányáról, melyet 1525-ben a Fehérvárról Budára vezető út mellett D-re jelölnek meg, Tinódi Sebestyén Krónikájában a >Buda veszéséről és Török Bálint fogságárólHázától sietett az romlott Budába, immár basa vala Kányánál táborba, Szent Gellértnél vannak némötök barlangba. Nevének Kánya olvasatát támogatja, hogy Kányakapu volt 1531-ben Sasad puszta Kánya felé eső határrészének a neve (Bud. Rég. XI. 386)."
A Kán(y)a helynév személynévi eredetűnek látszik, de keletkezésmódját illetően nincs minden tisztázva. Az Árpád-korból ismerünk megfelelő személyneveket: 1211: Cana (PRT. 10: 507); 1214/1550: Kana (VárReg. 287) De annak is van jele, hogy palatalizálatlan vagy depalatizált Kána személynév is élt egykor a magyarban. Az 1996. évi budapesti telefonkönyvben (1: 824) három Kána családnevű előfizető van nyilvántartva. (ezek mi vagyunk :) !)
A Kamaraerdő névről sokáig az volt az egyöntetű vélemény, hogy a törököktől való visszafoglalás után a magyar királyi kamara birtokában levő erdős területet a betelepülő németek Kammerwald-nak nevezték el, s ezt később magyarra fordították (Rupp 219; FNESz.4 1: 677). Újabban más véleményt nyilvánított Györffy (BpTört. 1: 318): "Alighanem a Kánai erdő nevét fordították a beköltöző svábok a XVIII. században Kanaer Waldra, ezt értelmesítették népetimológiával Kammerwaldra, és ennek magyarra való visszafordítása révén keletkezhetett a Kamaraerdő elnevezés." E nézetet tette magáévá a BpLex.2 (1: 639) is. Mivel egyelőre sem a *Kánai erdő, sem a német *Kanaer [295] Wald nem igazolható a korabeli forrásokból, e szellemes magyarázatot bizonyos óvatossággal kell fogadnunk.
Geoládászok! Elevenítsük fel a CITO szellemét! Vegyetek Magatokhoz fejenként három darabot az itt található rengeteg szemétből és vigyétek el a parkolóig! Tegyük szebbé ezt a helyet!

Ládatörténet
2020.06.03 11:00 Frissítettem a láda adatait az adatbázisban.
2020.05.29 14:10 A minap kapott helyszíni telefonos jelzés alapján ellenőrizni jöttem, de pótolnom kellett az ellopott ládát.
2019.05.10 16:32 Bár még a fele sincs tele a logbooknak, a ládika aljába mégis berakok egy - különcsomagolt - tartalék naplófüzetet.
2018.12.21 16:36 Több, mint kilenc év után a láda újra él és kereshető.
2018.12.21 15:40 Hirtelen jött havazás másnapján a terepen elhelyezem az új dobozt.
2018.12.15 05:27 Adminisztrátori segítséggel átveszem a megszűntről beteggé vált ládát.
2018.11.20 16:10 Miután tájékozódtam a 11. kerületi önkormányzatnál az aktuális állapotról, emailben megkeresem a láda rejtőjét a felélesztés ötletével.
2009.10.09. A ládát Blue Mali beszedte, admin megszűntre állította a Geocaching Szabályzat 5. pontja alapján.
2009.07.01. Mivel a láda helye legálisan nem közelíthető meg (bekerített, tiltott terület), az áthelyezésig admin betegre állítotja.
2004.02.15. Orizáék biztonságosabb helyre helyezik át a dobozt.
2003.03.28 12:00 Kána Tibor (bulldog) elrejti a geoládát.

Forrás
Kiss Lajos munkája a Magyar Nyelvtani Társaság honlapján
Kána Tibor (bulldog) ládaleírása

Sikeres kincskeresést!