A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A láda egy kis patakokkal határolt szigeten (a Szigetvári vártól ÉNY irányban) egy lecsonkolt, de sarjadzó zöldjuhar törzsben van. Ládaméret 16x12x6
Megközelítés:
A vár bejáratától indulva, a várat megkerülve, ÉNY felé egy kis gyaloghídon kell átmenni, majd a sétányról a sűrűbe (árokugrással toronyiránt bozótban, vagy ajánlatosabb egy kis átjárót
N 46° 3,096' E 17° 47,615' [GCzrv+átjáró] használva, ösvényen). Képeket a pontos rejtekről most sajnos nem teszünk fel a többszöri eltűnés miatt (: Azért sok eső után némi sárra számíthattok.
A ládát sajnos a várba lehetetlen volt betenni. A várat körben övező arborétumszerű park sűrűn látogatott; hangulatos sétányok szelik át, nagyon érdemes sétálni egyet, sokan ezt teszik, ezért kellett egy kissé bujább, eldugottabb részre tenni a ládát. Télen előfordul, hogy nem eléggé eldugott, nyáron meg talán túl bozontos is...
A vár nyáron (05.01- 09.30)hétfőtől-vasárnapig 09-től 18 óráig van nyitva, szünnap nincs. Télen(10.01-04.30) hétfő szünnap. 09-16 óráig. Jegyár: 1250 Ft diák, nyugdíjas, 1850 Ft felnőtt (2018.11.25 állapot).
Zrínyi vár
A négyszög alaprajzú külső tornyos
vár építése a XV. században kezdődött, majd az új tulajdonosok folyamatosan megerősítették. Az épület lényegében még ma is a XVI. századi elrendezését tükrözi.
A vár központi épülete a Szulejmán dzsámi és az Andrássy-lak. A dzsámit a győztes szultán tiszteletére emelték, majd ehhez épült hozzá a XIX. században a nyári lakként használt kastély.
A téglalap alaprajzú dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretes, egykor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke (mihrab). A dzsámit L alakú folyosó veszi körül, ennek délkeleti oldalán egy másik mihrab található. Északnyugaton csatlakozik a dzsámihoz a szabályos tizennégyszög alakú minaret, amelynek nagy része a XVIII. században leomlott. A dzsámit kitűnő akusztikája miatt hangversenyteremként is használják.
A várat ma közel 8 m magas téglafal övezi, sarkain szabálytalan alaprajzú üres bástyákkal, a déli oldalon új barokk kapuval - ahonnan a hosszú boltozatos kapualjon keresztül vezet az út a várba. A déli oldal kötőgátján kis barokk torony látható, nyitott árkádokkal, sátortetővel.
A
vártörténeti gyűjtemény a várban lévő Andrássy-kastély földszinti termeiben és a vele egybeépült Szulejmán szultán dzsámijában kapott helyet. Emlékszobát rendeztek be Zrínyi Miklósnak.
A múzeum legjelentősebb látnivalója maga a vár, amely nem azonos az eredeti épülettel, az ugyanis az 1566-os ostromban elpusztult. A XIV. századi, az Almás-patak árterének szigetére épült kis lovagvárat a mohácsi csata (1526) után Török Bálint, majd Horváth Márk építtette ki három részből álló, korszerű erőddé. A vár építményei mai formájukat részben a török korban, részben az 1689-es visszafoglalása után Vecchi-Huin-féle és az 1966-os feltárásokat követő helyreállítások során nyerték el.
A vár
legnevezetesebb ostroma, amiről a kiállítás is megemlékezik, Zrínyi Miklós nevéhez fűződik, aki 33 napon át védte a várat Szulejmán szultán túlerejével szemben, majd mikor a vár lángba borult, az ellenségre támadt. 1566. szeptember 7-i "kirohanását", hősi halálát és a csata történetét dédunokája, a költő, hadvezér Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzában (1651) örökítette meg.A múzeumot a Zrínyi Miklós Múzeumegyesület alapította 1917-ben. Az állandó vártörténeti kiállítás 1955-ben nyílt meg.
Szigetvár
A dél-dunántúli Szigetvár a Zselic dombos nyúlványain és a déli síkvidék találkozásánál terül el, amit a középkorban az Almás-patak mocsaras vidékéről kiemelkedő löszdombra építették. Ez az építkezési mód nagy biztonságot adott a településnek. Már a XV. században a város a messzi vidék ipari és kereskedelmi központja lett. Birtokosai a magyar történelem neves családjai közül kerültek ki. A XVI. században az oszmán török hadak területi térnyerésével párhuzamosan Szigetvárnak mint végvárnak jelentőség egyre inkább előtérbe került.
A XVIII. század fejlődét a helyi iparosok és kereskedők mindinkább elősegítették, és a XIX. század folyamán gazdag pezsgő élet jellemző Szigetvárra.
Szigetvár a 400 éves évfordulója idején 1966-ban megkapta a városi rangot, s ezidőtől kezdve fejlődése gyorsabb ütemű lett. Lakosainak száma jelenleg 12 000 fő. A cipőgyár, a konzervgyár mellett mind több magánvállalkozó biztosít a városban munkalehetőséget. A városban 450 férőhelyes kórház működik. 100 férőhelyes kollégium, több alsó- és középfokú oktatási intézmény, valamint zeneiskola segíti az oktató-nevelő munkát.
A télen-nyáron nyitvatartó telmálfürdő a Zrínyi vár szomszédságában a város centrumától 300 m-re található. A 800 méter mélyről feltörő 62 C-os gyógyhatású víz nátriumkloridos, alkali-hidrogénkarbonátos hévíz.
Annakidején a "Kisváros" című tévésorozatot itt forgatták...mármint a városban.
Forrás:
A vár története részletesen
A várról képek
Szigetvár honlapja
Jó keresgélést, és kikapcsolódást a városban!
Ládakarbantartás:
2018.11.24. Újratelepítés
2018.08.16. Karbantartás
2013.07.23. Ellenőrzés,frissítés
2011.03.22. Újratelepítés
2008.07.31. Újratelepítés
2007.07.31. Újratelepítés
2007.06.25. Újratelepítés
2006.05.07. Örökbefogadás és újratelepítés
2004.04.19. Újratelepítés
2003.08.17. Valós kihelyezésének időpontja
