2021.02.24: A láda ismét kereshető feketelnek köszönhetően! :) Egy 60 fokban kidőlt fa alatt keresd a 18x18 centis dobozt!

2018.09.04 23:29
Sajnos a ládát ellopta egy hivatalos szerv, és bár elérhetőségeim innen elérhetők, nem kerestek meg. Mi megkerestük őket, kisírtuk az engedélyt, de egyelőre láda nem, csak egy geokő vár titeket egy fa tövében, a megadott (már engedélyezett) koordinátán.

A nagyszerű segítségért köszi Blue Malinak!

[Ezt a ládát régen GCHIKK-nek hívták]

Kaptatok már ajándékba geoládát??? Én igen. Nagyon örültem neki. Elhatároztam, hogy örömömet veletek is megosztom! Barus, ex-kolléganőm a Hallgatói Információs Központból. Egy szenzációs rendezvényszervező, aki többeközött a karácsony előtti kobold-játékot is bevezette, amelynek lényege, hogy a munkatársak húznak neveket és inkognitóban maradva folyamatosan megajándékozzák (vagy finoman megviccelik) azt a munkatársat, akinek nevét kihúzták. Így mindenki kobold és kobold áldozat egyszerre. Barus 2003-ban engem húzott és sok kedves meglepetéssel színesítette hétköznapjaimat, végső ajándékként pedig egy igazi Geoládát rejtett el nekem Vodi segítségével (nagykösz Vodinak) Farkasvölgyben, közel az ő lakóhelyükhöz.

Szóval a végső hivatalos rejtés előtt meg is kellett találnom a ládát, ami külön élmény volt ezen a gyönyörű helyen. Hatalmas útvesztőre készüljetek, erdei lépcsők, katlanok mindenütt, annyit elárulok, hogy maga a láda végülis egész lazán, akár gyerekekkel is megközelíthető, én mindenesetre megmásztam egy-két nagyobbacska dombot, mire célhoz értem. (Gyalogosok a 8-as busszal gyertek fel, az Irhás-árok megállónál száljatok le.)

Három évig nem jártam a ládánál karbantartani. Csak élveztem, hogy milyen sokan látogatják meg kedves budai ládámat, aztán egyszer csak jöttek az elégedetlen logok a rejtéssel kapcsolatban. Igaz a rejteket korábban nem bolygattam, mert tiszteletben tartottam a nem ládász ajándékozóm döntését, de most amikor elmentem karbantartani, nagyon meglepődtem. A láda ugyanis nem volt az eredeti rejtekében. Valaki(k) jó hat-hét méterre elvitték onnan és egy alig feltűnő kőpiramist építettek, amely alá bedobták szegény koboldot.

Valóban így színvoltalanná vált ez a láda, így új fészket kerestem a koboldnak. Fontos szempont volt az, hogy ülve, asztalon, padnál, sőt esetleg tábortűz mellett lehessen logolni, ugyanis én is igen szeretem azokat a ládákat, amelyekkel meg lehet ülni, meguzsonnázni, piknikezve olvasgatni a logbookot, erőt gyűjteni a hazaútra. A nevet váltott GCHIKK, mostmár GCORKO egy ilyen láda lett.

A néváltoztatásra azért került sor, mert ez a név sokkal o(r)kosabb, és amúgy is remek kirándulóhely ez az Ördögoromi-kőfejtő, semmi sátáni nincs benne, hacsak a szintkülönbségeket nem számítjuk.

Az Ördögormot egyébként 1982-ben nyivánították védett területté:

Botanikai érték:

A közel 9,5 hektárnyi területen a magyar flóra közel egyharmada, több mint 600 faj található meg, köztük 44 védett. Ez a fajgazdagság nemcsak a dolomit alapkőzetnek tulajdonítható, hanem annak is, hogy a K-Ny irányú területen viszonylag kis helyen találhatók meg a melegebb D-i és a hűvösebb É-i lejtőkre jellemző növények. A védett terület legelterjedtebb fás társulása a mészkedvelő tölgyes. Szegélyein megtalálható a tarka nőszirom (Iris variegata), a magyar repcsény (Erysimum odoratum). A sajmeggyes, valamint a cserszömörcés karsztbokorerdő átmenete figyelhető meg a hársas törmeléklejtő-erdő felé. Ezek a növénytársulások olyan fajokkal rendelkeznek, mint a tavaszi kankalin (Primula veris), a gérbics (Limodorum abortivum) vagy a vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens). Természetesen nyílt dolomitsziklagyep is megtalálható a területen leánykökörcsinnel (Pulstatilla grandis), hangyabogánccsal (Jurinea mollis), és magyar gurgolyával (Seseli leucospermum).
További védett növény a nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis).

Zoológiai érték:

Az erősen mozaikos növényzetnek is köszönhetően állatvilága meglepően gazdag. Lepkefaunája külön is említést érdemel, amelyben megtalálható a Vörös Könyves védett magyar boglárka (Jolana iolas) amelyet hazánkban fedeztek fel, vagy a szintén veszélyeztetett kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) és a dongószender (Hemaris tityus). A hüllők közül a gyakori fali gyík (Podarcis muralis) mellett előfordul a zöld gyík (Lacerta viridis), a pannon gyík (Ablepharus kitaibellii), valamint a rézsikló (Coronella austriaca) is. Madárvilága a Budai-hegységre jellemző, zavarást kevésbé tűrő erdei fajokból áll. Látható itt a védett fekete harkály (Dryocopos medius), a kék galamb (Columba oenas) és a karvalyposzáta (Sylvia nisoria). Emlősök közül említést érdemel a borz (Meles meles) és a menyét (Mustela nivalis) is.

Geológiai érték:

A hegy fő tömegét a kőfejtőkben tanulmányozható tűzköves triász dolomit valamint eocén abráziós breccsa és konglomerátum alkotja. A kb. 235 millió éves tűzköves dolomit feltehetően sekélytengeri körülmények között képződött. A tűzkő vegyi hatásra utólag csapódott ki a tengervízből. A triász időszak után hosszabb (több tízmillió éves időszakra) szárazföldi periódus következett. Ezt követően az eocén tengerelöntés hatására a hullámveréses sziklás tengerparti üledékképződésre jellemző, szögletes szemcsékből álló abráziós breccsa képződött. Azokból, a hullámzással a szikláról leszakított kőzetdarabokból, amelyek sokáig maradtak, és aprózódtak ebben a környezetben, keletkezett a lekerekített koptatott szemcsékből álló konglomerátum.

Barus köszi mégegyszer ezt a gyönyörű ajándékot!!!''